Kincstár

A két szamuráj és a disznó

A két szamuráj és a disznó Mi, EGAL klubosok a nyitottság, az egyenes beszéd hívei vagyunk, nem kenyerünk a titkolózás. Ezért is határoztuk el, hogy vendégeink előtt felfedjük a paraván mögött rejtőzködő bábjátékosok műhelytitkait. Egy borgőzös éjjelen kis csapatunk elkészítette „A két szamuráj és a disznó” című előadás vázát, melyet másnap(osan) Naszi öntött formába. Az azóta már kissé átalakítva újra előadott, hisztérikus sikerű műsorban a paravánt egy fóliával helyettesítve tettük láthatóvá a színfalak mögötti történéseket. Következzék itt az előadás teljes szövege!

Élt egyszer, réges-régen a távoli Japánban két szamuráj. Mindketten igazi harcművészek voltak: mesterei a kendónak, a karaténak és az ikebanának, szabadidejüket pedig barkochbázással illetve disznó viccek mesélésével töltötték. Csendes eseménytelenségben zajló életükbe egy borús őszi napon egy elgyötört, toprongyos paraszt megjelenése hozott változást. A szerencsétlen ember kétségbeesve mesélte el, hogy kis faluját feldúlta és kifosztotta egy vérszomjas disznó. Elvitt két szamarat, nyolc zsák búzát, három szekeret, és megerőszakolt néhány kövérebb nőt is. A falu népe nevében a két harcos segítségét kérte: találják meg az elvetemült négylábút, és végezzenek vele!
- Rendben - válaszolta Béla, az egyik szamuráj.
- Azonban neked is velünk kell jönnöd, mert te ismered fel a gonosz disznót, nem szeretnénk ugyanis tévedésből egy ártatlan állat vérét ontani, mert egyébként állatvédők vagyunk - tette hozzá Bandi, a másik bátor harcos.

Hosszú és fáradtsáagos utazás vette kezdetét. Lerombolt falvak, kegyetlenül megcsonkított tetemek, felrobbantott vágóhidak, megkínzott kondások, hentesek és mészárosok jelezték a sertés útját. A két tiszta szívű harcost egyre növekvő düh kerítette hatalmába, már minden gondolatuk csak a bosszú volt. Épp egy porig lerombolt falun vágtak keresztül, amikor keserves jajveszékelés ütötte meg a fülüket: a disznó borzalmas vérengzésének egyetlen túlélője, egy asszony siratta szeretteit: férjét, egy családcentrikus, kedves jakuzát, és kisfiát, egy ennivaló sumózópalántát.
- Vigyetek magatokkal engem is - fordult hozzájuk az asszony, Kovácsné Gizike. - Nekem már semmi vesztenivalóm nem maradt a papírszalvéta-gyűjteményemen kívül, viszont nektek a segítségetekre lehetnék: kimosnám a ruhátokat, bevásárolnék és az erotikus masszázs a fő specialitásom.

Logikus érvelése meggyőzte a két harcművészt, így most már négyesben folytatták útjukat. Volt azonban valami, amivel nem számolt az elszánt kis csapat: a galád sertés ámokfutása során összebarátkozott néhány hozzá hasonlóan elvetemült szörnyeteggel, akik orvul megtámadták az üldözőket. Először az emberevő erdei bálna rohanta le hőseinket csatlósaival, egy mezei harcsával és két üregi ponttyal. Hőseink azonban nem hiába tanulták annyi éven át a közdősportokat: amíg Béla és a segítségére siető paraszt dzsudófogásokkal tették ártalmatlanná a kishalakat, addig Bandi előkapta 128 cm pengehosszúságú szamurájkardját és egy mesteri vágással felhasította a bálna oldalát. A győzelmi örömmámorba azonban némi üröm is vegyült: a hatalmas fenevad kiömlő zsírja elöntötte a szerencsétlen helyen lábatlankodó Gizikét, aki belefulladt a töménytelen hájba
- És pont este akart nagymosást csinálni, már nincs egy tiszta gatyám sem - jegyezte meg keserűen Bandi.

Ismét hárman maradtak tehát hőseink, ám elszántságuk mit sem csökkent. Nos, szükségük is volt erre az elszántságra, mert újabb akadályok tornyosultak elébük: egy borzalmas fenevad, az állatkertből szökött vérzsiráf támadását kellett kivédeniük, s ez a már jól bevált szamurájkard segítségével sikerült is. Ezzel azonban még mindig nem értek véget a megpróbáltatások: alig hagyták maguk mögött a vérzsiráf felkoncolt, kibelezett, gőzölgő tetemét, máris újabb támadóval kellett szembenézniük: hangos csatakiáltásokkal egy robogón ülve Albert Einstein tört a vesztükre. Ezúttal Béla egyik kincse, egy halott ninjától ellopott dobócsillag tett jó szolgálatot: Albert a durrdefekt és a kiadós esés után lábát nyakába szedve iszkolt el. Ennyi csetepaté után kijár egy kis pihenés: Béla javaslatára a kis csapat úgy dönt, sziesztáznak egy órácskát, mikor Bandi a földre pillantva hirtelen felkiált. Egy fotót emel fel a földről, amely a kiváló színésznőt, Salma Hayek-ot ábrázolja. Mindkét rettenthetetlen harcos megigézve nézi a gyönyörű nő képét, Béla pedig megpróbálja elragadni Banditól. A két jóbarát egy pillanat alatt ellenségekké vált, és ölre mentek.

Már már úgy tűnt, mindennek vége: amit a legádázabb ellenfél sem tudott elérni, azt egy fénykép megtette: hőseink elfeledték szent küldetésüket, és egymás életére törtek. Ám az utolsó pillanatban, midőn Béla épp kettéhasítani igyekezett Bandi fejét, vagy fordítva, szóval ekkor csodálatos dolog történt: nagy dörgés-csattogás közben megnyílt az égbolt, és Gobbi Hilda szelleme jelent meg az ámuló szamurájok előtt. A bölcs öregasszony békére intette őket, azzal érvelve, hogy egy asszony miatt nem érdemes egymást a halál torkába taszítaniuk, hiszen idővel Salma is épp olyan vén lesz, mint Ő.

Ez hatott. A két barát szégyenkezve eltette fegyverét és összeölelkezett. Sajnos amíg ők egymással hadakoztak, hűséges kisérőjük, a parasztember összeakadt Monica Lewinskivel, aki orális szexszel kielégítette, ám eközben lefülelte őket a rendőrség, és a jó parasztot elvezették kihallgatásra. Igy hát magára maradt a két harcos, de már bizonyos jelekből - pl. jellegzetes szag - tudták, hogy közel járnak ádáz ellenfelükhöz. Váratlanul szerettek volna lecsapni a galád malacra, ám ekkor váratlan orvtámadás érte őket: kedvenc pittbulljuk, Főzelék, aki eddig mindig velük volt, csak elfelejtettem mondani, a báb meg most került elő, de emiatt már nem kezdjük előről az előadást, szóval Főzelék megszökött tőlük, átállt a gyilkos disznó oldalára, és figyelmeztette tervükről esküdt ellenségüket. A nyomokat követve a két harcos így is eljutott a dúvad búvóhelyéhez, amely Fritz albérletében, a szekrényben volt.

Béla egymás után vette elő a halott ninjától lopott fegyvereket: nuncsakut, tomfát, lándzsát, hogyishívjákot, miazistent, mittudoménmicsodát és egyéb furfangos fegyvereket. Bandi ismét szamurájkardját húzta ki tokjából, ám egy hirtelen ötlettel eldobták eddigi fegyvereiket, és egy-egy böllérkést ragadtak. Ezután igazi élethalálharc kezdődött, melyben először az áruló Főzelék lehelte ki lelkét, majd sok-sok sebesülés árán, de hőseink levágták a rettegett disznót is. Igy hát mindennek jó vége lett: elpusztult a rettegett szörny, nem kellett már tovább rettegniük az embereknek, a két hős szamuráj örömtáncot járt. Ebben a boldog percben azonban megjelent az égen a Birodalom rettegett halálcsillaga és szétlőtte az egész Földet.

teteje haza e-mail címünk:

 
E-mail kuldese:
egal_kukac_agria_pont_hu




Ellenörző kód

Kérjük írja be a fenti ellenőrző kódot!