Kincstár

Kiemelt ajánlat

LINKEK 

LINKEK Néhány jobb hely a neten: http://egal.hu/hu/linkek.html . Jó utazást!

A két szamuráj és a disznó 

A két szamuráj és a disznó Mi, EGAL klubosok a nyitottság, az egyenes beszéd hívei vagyunk, nem kenyerünk a titkolózás. Ezért is határoztuk el, hogy vendégeink előtt felfedjük a paraván mögött rejtőzködő bábjátékosok műhelytitkait. Egy borgőzös éjjelen kis csapatunk elkészítette „A két szamuráj és a disznó” című előadás vázát, melyet másnap(osan) Naszi öntött formába. Az azóta már kissé átalakítva újra előadott, hisztérikus sikerű műsorban a paravánt egy fóliával helyettesítve tettük láthatóvá a színfalak mögötti történéseket. Következzék itt az előadás teljes szövege!
  Élt egyszer, réges-régen a távoli Japánban két szamuráj. Mindketten igazi harcművészek voltak: mesterei a kendónak, a karaténak és az ikebanának, szabadidejüket pedig barkochbázással illetve disznó viccek mesélésével töltötték. Csendes eseménytelenségben zajló életükbe egy borús őszi napon egy elgyötört, toprongyos paraszt megjelenése hozott változást. A szerencsétlen ember kétségbeesve mesélte el, hogy kis faluját feldúlta és kifosztotta egy vérszomjas disznó. Elvitt két szamarat, nyolc zsák búzát, három szekeret, és megerőszakolt néhány kövérebb nőt is. A falu népe nevében a két harcos segítségét kérte: találják meg az elvetemült négylábút, és végezzenek vele!
- Rendben - válaszolta Béla, az egyik szamuráj.
- Azonban neked is velünk kell jönnöd, mert te ismered fel a gonosz disznót, nem szeretnénk ugyanis tévedésből egy ártatlan állat vérét ontani, mert egyébként állatvédők vagyunk - tette hozzá Bandi, a másik bátor harcos.

Hosszú és fáradtsáagos utazás vette kezdetét. Lerombolt falvak, kegyetlenül megcsonkított tetemek, felrobbantott vágóhidak, megkínzott kondások, hentesek és mészárosok jelezték a sertés útját. A két tiszta szívű harcost egyre növekvő düh kerítette hatalmába, már minden gondolatuk csak a bosszú volt. Épp egy porig lerombolt falun vágtak keresztül, amikor keserves jajveszékelés ütötte meg a fülüket: a disznó borzalmas vérengzésének egyetlen túlélője, egy asszony siratta szeretteit: férjét, egy családcentrikus, kedves jakuzát, és kisfiát, egy ennivaló sumózópalántát.
- Vigyetek magatokkal engem is - fordult hozzájuk az asszony, Kovácsné Gizike. - Nekem már semmi vesztenivalóm nem maradt a papírszalvéta-gyűjteményemen kívül, viszont nektek a segítségetekre lehetnék: kimosnám a ruhátokat, bevásárolnék és az erotikus masszázs a fő specialitásom.

Logikus érvelése meggyőzte a két harcművészt, így most már négyesben folytatták útjukat. Volt azonban valami, amivel nem számolt az elszánt kis csapat: a galád sertés ámokfutása során összebarátkozott néhány hozzá hasonlóan elvetemült szörnyeteggel, akik orvul megtámadták az üldözőket. Először az emberevő erdei bálna rohanta le hőseinket csatlósaival, egy mezei harcsával és két üregi ponttyal. Hőseink azonban nem hiába tanulták annyi éven át a közdősportokat: amíg Béla és a segítségére siető paraszt dzsudófogásokkal tették ártalmatlanná a kishalakat, addig Bandi előkapta 128 cm pengehosszúságú szamurájkardját és egy mesteri vágással felhasította a bálna oldalát. A győzelmi örömmámorba azonban némi üröm is vegyült: a hatalmas fenevad kiömlő zsírja elöntötte a szerencsétlen helyen lábatlankodó Gizikét, aki belefulladt a töménytelen hájba
- És pont este akart nagymosást csinálni, már nincs egy tiszta gatyám sem - jegyezte meg keserűen Bandi.

Ismét hárman maradtak tehát hőseink, ám elszántságuk mit sem csökkent. Nos, szükségük is volt erre az elszántságra, mert újabb akadályok tornyosultak elébük: egy borzalmas fenevad, az állatkertből szökött vérzsiráf támadását kellett kivédeniük, s ez a már jól bevált szamurájkard segítségével sikerült is. Ezzel azonban még mindig nem értek véget a megpróbáltatások: alig hagyták maguk mögött a vérzsiráf felkoncolt, kibelezett, gőzölgő tetemét, máris újabb támadóval kellett szembenézniük: hangos csatakiáltásokkal egy robogón ülve Albert Einstein tört a vesztükre. Ezúttal Béla egyik kincse, egy halott ninjától ellopott dobócsillag tett jó szolgálatot: Albert a durrdefekt és a kiadós esés után lábát nyakába szedve iszkolt el. Ennyi csetepaté után kijár egy kis pihenés: Béla javaslatára a kis csapat úgy dönt, sziesztáznak egy órácskát, mikor Bandi a földre pillantva hirtelen felkiált. Egy fotót emel fel a földről, amely a kiváló színésznőt, Salma Hayek-ot ábrázolja. Mindkét rettenthetetlen harcos megigézve nézi a gyönyörű nő képét, Béla pedig megpróbálja elragadni Banditól. A két jóbarát egy pillanat alatt ellenségekké vált, és ölre mentek.

Már már úgy tűnt, mindennek vége: amit a legádázabb ellenfél sem tudott elérni, azt egy fénykép megtette: hőseink elfeledték szent küldetésüket, és egymás életére törtek. Ám az utolsó pillanatban, midőn Béla épp kettéhasítani igyekezett Bandi fejét, vagy fordítva, szóval ekkor csodálatos dolog történt: nagy dörgés-csattogás közben megnyílt az égbolt, és Gobbi Hilda szelleme jelent meg az ámuló szamurájok előtt. A bölcs öregasszony békére intette őket, azzal érvelve, hogy egy asszony miatt nem érdemes egymást a halál torkába taszítaniuk, hiszen idővel Salma is épp olyan vén lesz, mint Ő.

Ez hatott. A két barát szégyenkezve eltette fegyverét és összeölelkezett. Sajnos amíg ők egymással hadakoztak, hűséges kisérőjük, a parasztember összeakadt Monica Lewinskivel, aki orális szexszel kielégítette, ám eközben lefülelte őket a rendőrség, és a jó parasztot elvezették kihallgatásra. Igy hát magára maradt a két harcos, de már bizonyos jelekből - pl. jellegzetes szag - tudták, hogy közel járnak ádáz ellenfelükhöz. Váratlanul szerettek volna lecsapni a galád malacra, ám ekkor váratlan orvtámadás érte őket: kedvenc pittbulljuk, Főzelék, aki eddig mindig velük volt, csak elfelejtettem mondani, a báb meg most került elő, de emiatt már nem kezdjük előről az előadást, szóval Főzelék megszökött tőlük, átállt a gyilkos disznó oldalára, és figyelmeztette tervükről esküdt ellenségüket. A nyomokat követve a két harcos így is eljutott a dúvad búvóhelyéhez, amely Fritz albérletében, a szekrényben volt.

Béla egymás után vette elő a halott ninjától lopott fegyvereket: nuncsakut, tomfát, lándzsát, hogyishívjákot, miazistent, mittudoménmicsodát és egyéb furfangos fegyvereket. Bandi ismét szamurájkardját húzta ki tokjából, ám egy hirtelen ötlettel eldobták eddigi fegyvereiket, és egy-egy böllérkést ragadtak. Ezután igazi élethalálharc kezdődött, melyben először az áruló Főzelék lehelte ki lelkét, majd sok-sok sebesülés árán, de hőseink levágták a rettegett disznót is. Igy hát mindennek jó vége lett: elpusztult a rettegett szörny, nem kellett már tovább rettegniük az embereknek, a két hős szamuráj örömtáncot járt. Ebben a boldog percben azonban megjelent az égen a Birodalom rettegett halálcsillaga és szétlőtte az egész Földet.

Bégabi novellái 

Bégabi novellái Nehéz kérdés

- Milyen lehet a piros? - kérdezte magától a vak ember, és egy pillanatra megállt a park egyik ösvényén. Tudta jól, hogy a kék nem lehet más, csak a villamos csengetése, a zöld a zörgő kavicsoké, a sárga pedig a frissen locsolt aszfalt szaga. De milyen lehet a piros?
- Mit jelent az, hogy kanyargós? - kérdezte magától a vak ember, és töprengve továbbment a piros kövekkel kirakott kanyargós járdán.
 A zseb

Ez a fiú furcsa dolgokat tartott a zsebében. Volt ott gesztenye, kis faforgács, egy vörös kavics, néhány kenyérhéj, száraz falevelek és pár szem mazsola. Ahogy átment a városon, a zsebében tartotta a kezét, nehogy valamit is elveszítsen. Óvatosan lépkedett a járdán, és felszabadultan fütyörészve szívta be a füsttől savanykás levegőt.
- Te vagy az? - toppant elébe egy lány. A fiú csak nézett értetlenül. - Hallod? Tényleg te vagy?
Erre nem tudott mit felelni.
- Nem tudom - mondta, boldogan a felismeréstől, hogy tényleg nem tudja.
- Nem emlékszel rám?
Fölhúzta a vállát, félrehajtotta a fejét és úgy sandított a lányra.
- Nem. Nem emlékszem.
A lány megfogta a kezét. A fiú zavarba jött, a cipőjét bámulta és idegesen nehezkedett egyik lábáról a másikra.
- Jól vagy? Hallod, jól vagy? Mikor jöttél ki?
- Nem tudom - mondta alig hallhatóan, és a lány tekintetét kereste, hátha abból megtud valamit. - Nem tudom.
- Szeretlek - suttogta a lány, és sírva fakadt. A fiú lassan ingatta a fejét. Ezzel az érzéssel nem tudott mit kezdeni, zsebrevágta hát és fütyörészve elballagott.

Megvilágosodás

- Te, figyelj csak!
- Kuss.
- Nem, most már tényleg tudnom kell valamit. Tényleg.
- Jól van, de röviden!
- Én úgy látom ezt a helyzetet, szólj, ha tévedek, de úgy látom, hogy én egy falnál állok, te meg egy pisztolyt tartasz a tarkómhoz. Így van?
- Ügyes. Jól látod.
- És mondd csak, mióta állunk így? Biztos megvan már vagy 4-5 órája. Ugye?
- Ja.
- És nem akarod végre elmondani, hogy mit akarsz tőlem? A pénzemet akarod?
- Nem kell a pénzed.
- A kocsim kell?
- Az se.
- Akkor meg akarsz tudni tőlem valamit?
- Nem.
- Túszul ejtesz, és pénzt követelsz a rokonaimtól, meg egy repülőt valami távoli helyre?
- Nem. Nem.
- Hát akkor mit akarsz?
- Nem tudom.
- Akkor én most fogom magam, és hazamegyek.
- Rendben. De nincs harag, ugye? Mostanában olyan szétszórt vagyok.
- Semmi baj. Semmi baj.

Földi Géza

Borotválkozás közben zavarja meg a telefoncsörgés. Letörli a habot, átmegy a nagyszobába.
- Halló, ki az?
- Te ki vagy? - kérdez vissza egy kisfiús hang.
- Micsoda? Ne szórakozz velem! - mondja, és már teszi is le a kagylót.
- Ne tedd le! - parancsol rá a kisfiú, valami olyan határozott hangon, hogy a férfi nem tud nem engedelmeskedni. &undefined;Hipnotizál engem&undefined;, gondolja, még mielőtt teljesen beszűkül.
- Azt kérdeztem, - szól a hang - azt kérdeztem, te ki vagy?
A férfi fejében elindul a magnó. Ki is ő? Földi Géza, 42 éves, portás. Nőtlen, egyedül él. Ennyi.
- Ennyi? Igazán nem sok. Tudod, ki vagy? Egy senki.
- Egy senki. - ismétli a férfi gépiesen.
- Senki, ennyi, senki, ennyi - a kisfiú úgy ismételgeti ezt, mint egy óvodai mondókát - Mondd csak - szól hirtelen megfontoltan - Boldog vagy? Voltál már valaha is boldog?
Valóban, gondolja most, és számba veszi az emlékeit. Nem. Igazából nem volt soha boldog.
- Nem. Igazából nem.
- Na látod. Mindenki ezt mondja. És tudod, mit mondok én? Azt, hogy nem is leszel. Soha nem is leszel.
- Nem is leszek.
- Hát akkor mire vársz?
A férfi fölemeli a jobb kezét, a borotva megcsillan az ablakon beeső sápadt napfényben.
- Mire vársz? Tedd meg!
Persze, gondolja, igaza van a fiúnak. Követve egy légy útját, egy utolsót pillant a szobájára, nagyot sóhajt és fölvágja az ereit.

A lakásban a borotvahab illata lassú táncba kezd a tegnapi pörkölt szagával, a bútorok cinikus mosollyal állnak a megszokott helyükön. A vér kezd megalvadni a szőnyegen, a tócsában heverő telefonkagylóból egy kisfiú hangja szűrődik ki.
- Na, jól rábasztál. Erre jól rábasztál.

KAPCSOLAT

Északi szél fújt, mint mindig. Esett az eső, de csak egész finoman, nem is nagyon lehetett érezni a szél miatt.
Ő pont negyed hétkor fordult be a sarkon. Én már hamarabb ott voltam, egy félig átázott, alig parázsló cigarettát morzsolgattam az ujjaim között, állhatatosan. Most csak figyeltem, ahogy közeledik. Északra lakott a helytől, ahol én álltam, ahol mindig is álltam. Amikor felém jött, a szemébe fújta a haját a szél. Igen, ez határozottan rémlett régebbről, bár még mindig nem tudtam, ki ez a lány. Nem bántam.
Örültem, hogy ott vagyok, és örültem, hogy várok. Valakit várok, ez már bizonyosnak tűnt. Ő pedig jött. Úgy, mint rég. De mikor? És ki?
Eldobtam a csikket, új cigit vettem elő. Nem kellett meggyújtanom, már égett. Ő hátradobta a haját. Még egy lépés. Valami szépet akartam mondani neki.
- Szia - mondta ő.
Megfogta a kezem.
- Hiányoztál - mondtam.
- Te is nekem.
Ennyiben maradtunk.

MODERN MESE MODERN GYERMEKEINKNEK

Életének 34. percében elhunyt ifj. Gukker Béla.
Amikor világra jött, hangosan felsírt. Életében először vett levegőt, először látott fényt, először hallott igazi hangokat, először érezte a kórház szagát.
Először nyújtózott egy jót, aztán rágyújtott egy cigarettára, kinyitott egy üveg Kőbányait, hátradőlt, és bámulni kezdte a tévét.
Boldogan élt, amíg meg nem halt.

UTAZÁS

Mocskos vonatablak. Olajos bűz és iszonyú száraz meleg. Csupasz villanykörte a plafonon. Most elnyomok egy csikket a cipőm talpán. A falon egy hullámos fénykép, üveglap mögött. Budapest, Halászbástya.

 

taramtaram

Vészfék. Indokolatlan meghúzása büntetést von maga után.

 

taramtaram

Odakint teljesen sötét van, ha az ablakhoz hajolok, nem látok semmit, csak a saját tükörképemet. Vizsgálgatom. Igen, igen, mondom, ezt már láttam valahol.

 

taramtaram

Rágyújtok, körülnézek. Azért biztos hiányoznék magamnak, ha most nem lennék itt.

 

taramtaram

Azt hiszem, egyedül én vagyok ezen a vonaton. Teljesen egyedül.

 

taramtaram

Igen, már a piszkos kis állomáson is egyedül voltam, ahol a jegyemet váltottam meg. Azt hiszem, a pénztáros megijedt tőlem. Kelletlenül húzta el az ablakot.
- Tessék - dörmögte.
- Egy félárút kérek a Földre.

 

Derszu Uzala dalszövegek 

Derszu Uzala dalszövegek Kovásztalan kenyér

A kovásztalan kenyér ünnepén
Vért szakít a bárányból a kés
Az első és egyben utolsó
Felvonás kezdetén
Áldozat a békességért
Törpék vitatkoznak
Az óriások országáról
Hogy a jogart megszerezhessék
Ütik egymást, ordibálnak
Az árnyék testéért
 Kovásztalan kenyér

A kovásztalan kenyér ünnepén
Vért szakít a bárányból a kés
Az első és egyben utolsó
Felvonás kezdetén
Áldozat a békességért
Törpék vitatkoznak
Az óriások országáról
Hogy a jogart megszerezhessék
Ütik egymást, ordibálnak
Az árnyék testéért

Olyan jó lenne
Előröl kezdeni mindent,
Még egyszer előröl kezdhetnénk
Tégláira bontani ezt az egészet
Hogy épüljön helyette valami szép
Valami egészen, egészen más...

A kovásztalan kenyér ünnepén
Vért szakít a bárányból a kés
Magányos emberek állnak a pultnál
Inni kérnek még
Mert a kézfogás helyett csak a pofázás
És nincsen semmilyen jogállás
Csak az örvények
Meg azok a törvények
Mélybe húznak, aztán a partra tesznek

Olyan jó lenne
Előröl kezdeni mindent,
Még egyszer előröl kezdhetnénk
Tégláira bontani ezt az egészet
Hogy épüljön helyette valami szép
Valami egészen, egészen más...

A kovásztalan kenyér ünnepén
Vért szakít a bárányból a kés
A magyarázó hangja megcsuklik
Amikor felteszem az utolsó kérdést:
Mi az a végtelen?
Ez valami képtelen
Ha megérteném, talán más lenne minden
De a korlátok, no meg a szabályok
Gúzsba kötnek, így csak ordítok:

Olyan jó lenne
Előröl kezdeni mindent,
Még egyszer előröl kezdhetnénk
Tégláira bontani ezt az egészet
Hogy épüljön helyette valami szép
Valami egészen, egészen más...

Mindenki kövér lesz egyszer

Mindenki kövér lesz egyszer
Még Derrick is
Mindenki gátlásos emiatt
Még Derrick is
Mindenki le akar fogyni
Még Derrick is
Mindenki kapja be...a gyógyszerét
Még Derrick is

Mindenki volt már szerelmes
Még Derrick is
Mindenkit elhagytak már egyszer
Még Derricket is
Mindenki bele akart halni
Még Derrick is
De általában mindenki túléli
Még Derrick is

Az öregség nem betegség
A betegség nem az öregség
Ha elmúltál már száznégy
Azért nem kell, hogy öreg légy

„Halló Harry, ha megittátok a kávét
Hozzatok be mindenkit...
Meg kell tudnom a titkot:
Mitől maradt soványak”

Mindenki öreg lesz egyszer
Még Derrick is
S ettől is mindenki retteg
Még Derrick is
S mindenki keresi a gyógyszert
Még Derrick is
De mindenki meg fog halni
Még Derrick is

Egy tiszta nő

Egy tiszta nő, egy jó kis ház
Építgeted egzisztenciád
Autó, malacsült és méz
Lelkeden rést ütött a pénz

Focimeccsek a tévében
Egy langyos sörrel a kezedben
A szünetben összeáll a kép
Ezt a toronyórát még megszerezhetnéd

Megmászol minden ranglétrát
A válladat verik: Csak így tovább!
Elfelejtetted már rég
Önmagadnak mit ígértél

Néha elfáradsz
Ilyenkor fogadkozol
Megszerzed az utolsót
És megváltozol
De már nem bírsz agyaddal
Pedig ezek közül
Semmit sem vihetsz magaddal

Gyűjtögetem a tárgyakat
Gerjesztem a vágyakat

 

teteje haza e-mail címünk:

 
E-mail kuldese:
egal_kukac_agria_pont_hu




Ellenörző kód

Kérjük írja be a fenti ellenőrző kódot!